A település első temploma magaslaton, a Kálvária-dombon épült. Eredetét tekintve annyi nagy valószínűséggel bizonyos, hogy Kerepesen már az 1300-as évek végén létezett templom: IX. Bonifác 1402-ben tekintélyes egyházi feladattal bízta meg Péter kerepesi, talán pápai plébánost, ennek jelentőségét figyelembe véve valószínűsíthető, hogy ekkor már létezett templom a településen. A középkori eredetű templom eleinte igen keskeny épület lehetett, valószínűleg egyhajós, gótikus jelleggel, amelyhez később kápolnaszerű toldást építettek. Péter plébánoson kívül Ambrus papról van tudomásunk, aki a török időkben sem hagyta magukra híveit. Az is nagy valószínűséggel állítható, hogy a reformáció idején, az 1620-as évektől a templomot a kerepesi református lakosság használta, református lelkészét pedig Váraljay Péternek hívták. Az ellenreformáció Buda 1686. évi visszafoglalását követően az 1700-as évek legelején lendült támadásba Pest és Vác környékén, így Kerepesen is Schlerer Péter kerepesi plébános vezetésével. Kerepes a nagyváradi káptalan fennhatósága alól Grassalkovich Antal gróf tulajdonába, katolikus kegyúri rendelkezése alá került. A templomot 1730 körül Grassalkovich restauráltatta, majd 1769-ben ismét javítottak rajta, 1840-ben pedig orgonával és új padokkal díszítették. A templom zsindelytetőjét szinte évente javították, oltárait díszítették, kriptáját viszont 1868-ban lezárták, többé nem temettek oda. A plébánia 1734-ben készült el a falu közepén, majd kápolnát is emeltek mellé Szent Rókus tiszteletére. Aztán az 1907. augusztus 7-én támadt viharban villám csapott a toronyba, a fazsindely lángra kapott. A tüzet ugyan sikerült gyorsan eloltani, de a tornyot vissza kellett bontani, és az életveszélyre hivatkozva az uradalom tisztjei bezáratták a Kálvária-dombi templomot. Nem sokkal később a templom romjait és földterületét közönséges árverésen eladták.  

A Szent Anna templom mellett áll a XIX. században készült Szentháromság-szobor,amelyet Mihalik Mihály helybéli nyugdíjas restaurátor állított helyre.

Kerepes legrégibb épülete az 1713-ban épített tiszttartói ház, amelyet a nagyváradi káptalan építtetett. Az épületet 1919-ben, aztán az ötvenes-hatvanas években kultúrháznak használtak. Az idők folyamán – az eredeti formákat a felismerhetetlenségig átépítve – többször felújították.

A Szilas-patak hídja melletti, a győzelem istennőjét ábrázoló Viktória-szobor eredetijét 1896-ban a Duna medréből emelték ki, amely az Aquincumi Múzeumban található. A másolat Mihalik Mihály háza előtt áll, az ő kutatásai és kiegészítése révén nyerte el mostani formáját.